Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Anyák és Apák Kozmikus-Szívben Egységben Minden Gyermekért! És, újabb rálátások, kik hogyan rekesztik meg a változást?

 

idézet a lenti írásból:

"Aki olyan erős lélek volt, hogy önállóan megteremtette a teremtő erőkkel a tiszta kapcsolódást, azt az egyházi rendre hivatkozva elégették, mint boszorkányt, megölték a keresztesnek mondott háborúkban, vagy titkon, alattomban bolondokházába börtönözték. "

 

Ez a része valósan testközelben van meg...

Jelen életem volt férj minősége nagyon sok életben nyírt ki ezért, akart eltüntetni, megsemmisíteni a fenti formákban...

Hogy erre rájöjjek 24 jelen földi év kellett hozzá, és 2008 óta válok le róla. Még mindig vannak részek, ahol csimpaszkodik, kapaszkodik, és használni próbálja az életenergiámat, bár már csak áttételesen, és közben megpróbál ellehetetleníteni.

Ez a pont a fiammal való zsarolás.

Őt is használja, és az ő életenergiájából táplálkozik.

Jelenleg is ennek a rendszernek a kiszolgálója, lakája, és kiterjedt kapcsolata van ahhoz, hogy akár a leghajmeresztőbb eszközöket is bevesse, hogy használhasson.

A legnagyobb probléma, hogy erre nem tudatos, ez valójában egy mély, tudattalan félelem túlélő programja benne csupán, és hogy ezt elbírja a lélek, inkább minden tettét, cselekedetét amnéziával védi le maga előtt.

Miközben tudom, sokan tudjuk, hogy Ő is hatalmas minőség, mint mindenki más, és ha felébredne és  a helyére állna, egy pillanat alatt átfordulna ez a fejetetejére állított világunk.

Jelenleg nem a vezetők tartják stabilan a rendszert, nem.

Ez egy tévedés.

A rendszer vezetőinek kiszolgálói.

Ők állnak legalul, ők a talapzat, ami tartja a lufi vezetőket.

A talapzat nélkül, a kiszolgáló alkalmazotti réteg nélkül nincsenek vezetők sem, önmagunkban életképtelenek.

Ezért sincs értelme rájuk dühöngeni, őket szidni.

Ők az élvezői, haszonélvezői, de azok is akik még őket is tartják, csimpaszkodnak beléjük, a rendszerbe, és tartják is, fenn tartják, hogy a megélhetésük biztosítva legyen.

Gondoljatok bele, akik legalulról tartják a rendszert, azok a köztisztviselők és bizony a közalkalmazottak, mindenki aki ma Állam-anyuból él, akiket Állam-anyu tart el, tart fent, valamilyen formában. Legyen az orvos, pedagógus, hivatalnok, fegyveres erők.

Ők a legnagyobb réteg, akik miatt nem mozdul a rendszer. Nem tudom kimondta e már valaki ezt az igazságot, ha nem tudtátok volna, akkor ennek is éppen itt az ideje, hogy lássunk tisztán ebben is.

 

Ki kire és mire vár!

 

A volt férje visszatérve, szakmai szemmel immár 30 éve figyelem, hogyan lehet az ennyire széttöredezett, ennyire kifordult, beteg lelket önmagára ébreszteni.

Ha felébredne, egész egyszerűen nem bírná el a lelke annak felismerését, hogy mit tesz magával, a gyermekével, és másokkal.

Ő csak példa!

Ugyan ez igaz sokakra.

Erre a léleknek meg kell érnie.

 

Minden ÉLŐ tanítás a saját Életből merített, és minden valós megoldás is a saját életen keresztül élhető meg, és alakítható tudatosan, valósan.

 

Ezért nem a megítélése a cél a saját történetemnek sem, hanem példa, amin keresztül ráláthatunk a közös történetre.

 

Ez egy általános, és igen élő, valós problémának a reprezentánsa.

 

A jelen életünk kicsiben ugyan azt a képet fogja mutatni, mint amit odakint látunk nagyban.

 

Ezért nem lehet kikényszeríteni a jelenleg irányítókból sem bárminemű belátást, és elvárni, hogy valaha is abbahagyják ezt a fajta emberek, nemzetek, országok és bolygó használását. 

 

Soha nem ismertek más módot, őket csak végtelen türelemmel, figyelemmel és TANÍTÓ szeretettel lehetne az ébredésbe szelídíteni. 

 

Az alvó, alulról tartókat is szintén csak finoman, és szelíd ringatással lehetne úgy felébreszteni, hogy ne ijedjen meg, és csak fokozatosan ráébreszteni, hogy minek adta oda magát, és mit hitt, hogy mivel tesz jót. 

 

Vajon ki képes ma erre?

 

Saját kapcsolati megoldásom nem a harc volt, az ezzel a minőséggel szemben teljesen hasztalan, olaj a tűzre, hisz úgy még több életenergiát tudott nyerni belőlem, ha belerángatott a drámákba. Újabb és újabb trükköket talált ki, hogyan nyerje el a figyelmem, és az ellenállásom, amiből táplálkozni képes és amiből az életenergiáját nyeri. A saját életem szintjén ki tudtam lépni nagyjából 3 év alatt.

De mint anya a gyermekemmel kapcsolatban 6 év alatt nem tudtam egy olyan helyzetet kialakítani, hogy már ne nyomja a gyermekem, ne használja, ne manipulálja, ne csimpaszkodjon bele.

A karján is látszik a fiamnak, hogy húzza lefelé energetikailag. Egy ekcéma szerű nagy folt van a jobb csuklója felett. Ott csimpaszkodik bele, ott fogja, azon keresztül húzza lefelé, és szeretné benne tartani a mátrix játékban, és szeretné minél tehetetlenebb bábbá nyomorítani, hogy fenntartsa ezt a rendszert.

Megértem, hisz rettentő erős félelem áll e mögött.

Ez egy ösztönszerű túlélő félelem, a sarokba szorított nyüszítő állatka félelme.

Ez az erőteljes tudattalan halálfélelem minden racionalitást, és minden lelki nagyságot felülír. Ezért a személyiség védelmi rendszere mindent képes beáldozni.

 

Ezt az elme úgy védi le az ember elől, hogy egy kenetteljes ál szeretet mázzal önti le, és arra hivatkozik, hogy ezt a gyermek érdekében teszi, hogy neki jó legyen, és ezek a fajta emberek tényleg meg vannak győződve róla, hogy ők jót tesznek.

Egész egyszerűen nem tudják magukról, hogy nem, nem tesznek jót, és igen, éppen megölöd minden percben azt a gyermeket, akit a legjobban szeretsz, és a saját belső gyermekedet is megölöd újra és újra minden percben.

Azt figyelgettem, hogy vajon mikor válik erősebbé a gyermek iránt érzett szeretet, a saját félelmeinél, és mikor fordul át, mikor lesz valósan igazi az a gyermek iránt érzett szeretet, a saját rendszere fenntartásánál. Egy ördögi kör csapda ez, tudom én, és nagyon megértem, átlátom. De a valódi megoldás mégis ebben rejlik. Csak akkor tud megtörténni a változás, ha az apában is átfordul a fontossági sorrend, és már nem fog számítani, senki és semmi, és tényleg feladja a rendszere fenntartását a fiáért.

 

Bennem mint anyában, és nőben egy kettősség van.

 

Egyrészt hagynám, meghagynám, hogy aludjon addig, és használjon addig másokat arra amire csak akar, hisz egymást feltételezik ezek a minőségek.

Eddig ezt sugallták a spirituális tanítások is.

Megengedés, úgy van a legjobban ahogy van.

Minden rendben van.

A gyermek ezt választotta, nincs jogom beleszólni, hogy milyen szülőt választott és az mit tesz vele. Ezt még jó erősen meg is támogatták az eddigi mindenféle tanítók tanításai.

Azt hiszem az eddig mestereknek számítók nem jutottak be soha a kristálymagjukba, és nem tapasztalták meg belülről egy testként, felnőttként újra végigélve, és nem látták meg valósan, hogy használják módszeresen, a vetítés mozi mögött az embereket és a gyermekeket.

Mióta ténylegesen átéltem újra, felnőtt testben, hogy mennyire kiszolgáltatott a pici gyermek, ezeknek a használó létezőknek, azóta fenntartással kezelem ezt a fajta megengedést.

 

Engedjük meg a felnőtteknek, igen, ők azt csinálnak egymással amit csak akarnak. Legyünk a megfigyelő jelenlét benne, az együttérzés benne, és közben engedjük, hogy maradjon így, hagyjuk, míg szét nem szedik egymást, vagy amíg egyre többen kilépnek belőle.

Így fogy az életterük.

De ez még hatalmas egyelőre, nagyon sokan vannak belekötve, beragasztva, ha így nézzük, ez egy végtelen történetté is válhat számunkra. 

 

Na de a gyermek picike, kiszolgáltatott, és tehetetlen!

 

Őt ki védi meg, ki vigyáz rá, ki szól rá arra a másikra, hogy mit művelsz a gyermekkel?

 

Nagyon sok könyörgő gyermek tekintetet láttam már, és a magam gyermeki tekintetét is felismertem benne.

 

Az Anyai Szív ezt nem bírja szó nélkül hagyni.

 

Egy férfias módon felébredt és megvilágosodott talán igen, de a Kozmikus Anya, az Isten Anya nem.

A bennem lévő mindenki anyja, minden gyermekét egyformán szerető Szív-Erő minőség  nem hagyja, hogy a nagyobb és butább gyermekei agyon kínozzák a kisebb gyermekeket.

 

Egy igazi Anyai SZÍV Rendet Rak a gyermekei között!

 

Igen, van az a pont amikor a Kozmikus Anya végre eléri olyan energia mennyiségben a bolygónkat, és eléri annyi valódi ANYÁNAK a Szívét, hogy Egy-Kozmikus-Anyai Szívként Dobbanunk meg, és felállunk és kimondjuk, hogy ELÉG volt Drága Gyermekeink ebből a nagyon buta, nagyon erőszakos, nagyon durva játékból.

 

Ez az ANYÁK természetes REND rakó Ősereje, az Anyai Szív Igazsága!

 

Nem a vasbanya érdek szigora, értelmetlen erőszakos vagy manipulatív akarata, ami mindig valami külső célt szolgál, valaminek megfelelést akar kicsikarni.

 

Nem!

 

Hanem, amikor fontosabbá válik a Gyermek, mint hogy megfelelj egy férjnek, hogy megfelelj egy társadalmi vagy egy „spirituális” elvárásnak, ami mentális hetet-havat összehordás az elmúlt tízen ezer év alatt, hogy vajon mitől igazi egy anya és egy nő, szerintük hogyan kéne viselkednie.

Eszméletlen sok összetákolt elvárás halmazt raktunk össze erről ezen idő alatt, míg nem emlékezhettünk rá, és ezért csak elképzeltük, és kitalálgattuk, meg összeolvasgattuk, összeollózgattuk.

Hiányzott ez a minőség!

Ezért ennek csak a kifordított házi sárkány minőségét ismerhettünk, aminek mindenki természetes módon ellenállt, majd szépen észrevétlenül azzá vált ő maga is

 

De mára már vagyunk sokan Igazi Szív Anyák. 

 

És bizony az anyai szív számára nem létezik lehetetlen, ha gyermeke védelméről van szó.

 

Nem harccal, csak egy nagyon erős és határozott Rendrakás energiával.

 

Csak annyira, mint ahogy a saját házadban is rendet szoktál rakni.

 

Semmivel sem kell hozzá több bátorság és több erő.

 

Csak tudatosság, rálátás, felismerés, megértés, és utána cselekvés.

 

Aki már anyává lett, az nem csak gyermek többé.

 

Ugyan bekapcsolhatnak a kislány félelem programok bennünk is, de egyszerre van jelen bennünk, és a saját anyai szívünkkel a saját gyermeki én részünket mi képesek vagyunk meggyógyítani.

 

Tehát aki már megtapasztalta az anyai önfeladást, és tudja magánál jobban szeretni a gyermekét, az mindenki gyermekét tudja magánál jobban szeretni, ez csak egy kicsike átkapcsolás már bennünk, ami szintén a mi gyermekünkért történik.

Hiszen hogyan is lehetne boldog a saját gyermekünk, ha közben a kis barátai, társai nem boldogok. 

Most már én is érzem, és újra emlékszem erre az érzésre a szívemben.

 

De ez igaz azokra az apákra is, akik már ébredeznek.

 

Egy igazi apai minőség már nem hőzöng, nem acsarkodik, nem dühöng, nem tiltakozik, nem lázadozik, és nem ellenáll.

 

Az igazi apai Szív az szereti minden gyermekét,

Számára szintén nincs különbség a gyermekei között.

 

És sokáig hagyja, hogy játszanak egymással akár háborúsat, akár egymás leigázásosat, akár egymást fogva tartásosat. Hagyja, hogy kijátsszák magukat benne.

De amikor már elérkezik a gyerekek egy igen nagy részétől a hívás anyához, apához, mert az erősebbek, és a nagyobbak a kisebbeket bántják, és a kicsik még nem tudják megvédeni magukat, akkor bizony jön kívülről apa és anya és rendet rak a gyermekek között.

Ugye kedves anyák és apák, időnként szükség van a fellépésetekre, akár milyen megengedő szülők is lennétek.

 

Amit fent úgy lent. Ami kicsiben az nagyban.

 

Ha szeretnénk hogy rend kerekedjen a világunkban, ahhoz az apák és anyák Szívének együtt dobbanására van szükség, és minden gyermekünk befogadására, visszafogadására.

 

Itt a bolygón sok testben vannak apák és anyák.

 

De a minőség EGY!

 

Minél több testben, vagyis minél több apában és anyában egyszerre jelenik meg ez a kozmikus apai és kozmikus anyai minőség,

ha az apa nem kisfiú akar már lenni, és az anya sem kislány, és ha Teret ad magában ennek a minőségnek, akkor befogadhatják a sok beteg felnőtt-gyermeket, a sok rossz felnőtt-gyermeket, a sok dühös felnőtt-gyermeket, a sok haragos felnőtt-gyermeket, a sok hisztis felnőtt-gyermeket.

Lecsitíthatják őket, megnyugtathatják, és a kicsiket, a kiszolgáltatottakat, pedig felemelhetik, egy kicsit megvigasztalhatják, hogy nyugodjanak meg, soha többet nem fogja anya és apa hagyni, hogy bárki bántsa őket azért mert kisebbek!

 

Ugye kedves anyukák és apukák nem is olyan bonyolult ez.

 

De mint minden, amit ma ezen a bolygón az emberiségnek tanulnia kell, ez sem megy ÖSSZEFOGÁS nélkül.

Amíg elkülönítjük magunkat mint család, és a többi már a külvilág, és ahhoz semmi közünk.

De bizony van!

Semmi, amit ma látunk a bolygón, senki nem mondhatja rá, hogy nincs köze hozzá, ha nem lenne, nem látszana.

Ez egy kollektív felelősségünk.

De nem az egymásra mutogatás a cél, mert az semmit nem old meg.

A felülemelkedés, a rálátás, és a befogadás.

 

Kedves Szív-anyák és Szív-apák!

 

Nézzetek körül, és lássátok meg, hogy minden felnőtt testben lévő ember valójában gyermek.

Senki nem nőtt fel ezen a bolygón.

Sok anya és apa sem.

De akinek kinyílt a szíve, az látja, hogy mind mennyire megrekedt dühös kis krapekok, hisztis, sértődős kislányok, csak a testük nőtt meg.

Sőt, sok gyermek még sokáig tisztán látja a megrekedt gyermeket bennük, míg ő is meg nem reked, és el nem alszik.

DE!

Amíg a férfi üti-vágja a nőt, amíg a nő úgy érzi, hogy mindent neki kell csinálnia, és ezért haragszik, neheztel, vagy mert úgy érzi a férfi csak magával törődik,

amíg a férfiak minden nőben a  saját anyai elárultságukat élik meg, és ezt vetítik rá minden nőre, és anyára, vagy a nők az apai elhagyásukért,  elárulásukért minden férfit okolnak,

vagy, amíg a férfiak a saját anyjuk sajnálatát élik meg minden nőben, és ezért az összes figyelmüket a nők mentegetése teszi ki, és amíg a nők a saját apjuk sajnálatát élik meg minden férfiban és ezért minden férfit mentegetni akarnak,

merleg9.jpg 

 

amíg ezzel foglalják el magukat, egyszerűen nem érnek rá apává és anyává válni, és nem érnek rá a gyermekeikre valósan FIGYELNI. 

 

 A gyermekek addig szétszedik egymást, mert nekik szükségük lenne a figyelmünkre, a békességünkre, a nő és férfi egyetértésére, együttműködésére, és a kettőjük közös bölcsességére.

És természetesen ez igaz a fizikai gyermekre, a közös lelki kapcsolatra, mint ápolandó közös gyermekre,  lelki gyermekre, és a közös szellemi gyermekre is.

Képesek vagyunk e beemelni a szívünkbe együtt a legdurvább, legelvetemültebb, legdiktátorabb létezőt is, mint rakoncátlan gyermeket?

 

Van e már annyi közös SZÍV-Tér?

 

Mert bizony ez lesz a megoldás, erre vár a teremtés, erre vár minden létező itt lent, és fent, és figyel, és drukkol, hogy képesek vagyunk e már Egy-Szívként Együttműködni, mint Jézus és Mária Magdolna. Lerakták a mintát.

Ha nekik sikerült, mindenki másnak is sikerülhet, hisz mindőnkben benne van a minőségük, csak rajtunk múlik, minek adunk teret magunkban.

Ez a király és királynői minőség Krisztusban, és ez az Ikerláng minőség is.

Ennek van most itt az ideje az idő Rendjében, történjen hát!

 

 

A teljes írás amiből fent idéztem: 

Ez egy történelmi tényszerű verzió, sokat láttam már, sokféleképpen leírva.

Ne akadjatok fenn se neveken, se részleteken, ha nem egyezne azzal, amit Ti hisztek igaznak, mert nem ez a lényeg.

Az archetípus minták és az abban megjelenő energia mintázatok a lényeges, nem a történet és nem a körítés. Mindegy hol, és hogyan nézzük meg, mindig ugyan azzal fogunk találkozni.

De bármit átírni és megfordítani csak a jelenben, Itt és Most lehet, Cselekvő Szívvel.

Az anyák és apák és a krisztusi szív az egy cselekvő, tevő szív minőség.

 

Mutassuk meg hát a szívünk egységét!

 

szeretettel

Shana

 

 

 

és a teljes írás:

A fénymagosok voltak az első lelkek, akik képesek voltak befogadni a teljes teremtői tudást. Azért, hogy a többi lélek érdekében vállalt feladataikat minél jobban kiteljesíthessék, szolgálatukat választotta a második lélekcsoport. A lélekteremtés harmadik csoportja az egység megteremtését vállalta a tovább sokasodó lelkek között. A hármak egyedi köteléket alkottak, és szükség esetén egymás feladatait átvehették, ha a teremtő erők ennek szükségét látták. 
A fénymag népe nem a földön kezdte életútját. Próbát tett, de önerőből gyengének bizonyult, mely egy bolygó pusztulását okozta. Azután a szíriusz béketeremtő bölcsességével támogatva érkeztek a földre. A kezdeti sikerek után a megsemmisült bolygón történtek azonban kezdtek megismétlődni, fokozatosan épültek be az élősködő energiák és háború tört ki. Az őskristályokkal vívott harc energiái a mai földképre robbantották szét a fejlődő ősföldet, Lemúria egységes földdarabját. A sikertelenségért a harmadik csoport az elsőt okolta, és megszakadt az egység. Az eredmény két külön tudás-sziget lett, melyekből a harmadik csoport energiái kivonódtak. Ataisz a föld általános felemelkedésén dolgozott azért, hogy a torz teremtések is idővel teljessé és tökéletessé válhassanak, míg Atlantisz érdekből cselekvővé vált, korlátozott tudásával csupán önmagát szolgálta az egész helyett. Azzal próbálták megokolni önkényüket, hogy a mag népe nem akarta átadni a tudását idő előtt a felkészületleneknek. Atlantisz annyi torz energiát termelt, hogy végül az csokorba fogva visszafordítva mindkét sziget elsüllyedését eredményezte. 
E három lélekcsoport mai képviselői a magyarság, a zsidóság és az úzok. Mivel a magyarság nem engedett, ezért a zsidóság csellel, zsarolással próbálta a mag népének segítő ereklyéit megszerezni. A mag népe részben engedett a zsarolásnak, és gyengeségéért, árulásáért a teremtő visszavette vezető szerepét. Az egyéb lélekcsoportok magára hagyták őket azzal, hogy nekik nem kell bosszúálló isten, egyedül az úzok álltak ki a bajban is mellettük, és magukra vállalták az "átok" felét. Esküvel fogadták, hogy addig élnek cigány életet, míg a teremtő meg nem bocsát nekik. 
A magyarság az átok révén elvesztette kimagasló lelki képességét, az úzok pedig testi DNS felépítésükből, külső-belső hazájukból vesztettek és hontalanok lettek. Az így vezető szerephez jutott lélekcsoport a magyar nevet kitörölve és zsidóra átcserélve azonnal átírta a történelmet, mintha ősidőktől ő lenne az egyedüli kiválasztott nép. A magyarságtól átvállalt feladatokból semmit sem folytattak, csak titkos társaságokba menekítve a tudást tartották meg. A földi világ így vált egyre betegebbé. A földet kifogyhatatlan energiaforrásnak feltételezve lélek nélküli világ épült. A test az orvosok szabad prédája lett, a lélek pedig papok kezébe került. Aki olyan erős lélek volt, hogy önállóan megteremtette a teremtő erőkkel a tiszta kapcsolódást, azt az egyházi rendre hivatkozva elégették, mint boszorkányt, megölték a keresztesnek mondott háborúkban, vagy titkon, alattomban bolondokházába börtönözték. 
A zsidóságtól azonban visszavétetett az isteni feladatokat segítő energia, és a mag népe ismét feladatul kapta a föld gyógyítását. A magyarság a ledolgozott tanuló idők után visszakapta a szeretet honának kiépítéséhez szükséges isteni energiákat, jogos jussát. Élt a lehetőséggel és azóta ébrednek, kelnek a magok, erősödnek a fény erői. 
Az átok mindig visszaszáll arra, aki okozta. Azáltal szűnik meg, hogy visszatér a feladójához, és ráébreszti azt a szeretetlenségre azért, hogy megélje és ledolgozza annak visszahúzó energiáját. Ilyen pillanatokban minden érintett fél képviselője jelen van. Attilának, az igazság őrzőjének találkoznia kellett volna egykoron az ősmaggal, hogy energiáik egyesüljenek. Akkor nem sikerült. Most a magyarság felleli és éleszti ősi tudását, mely növeli a mag népének egységét és ez a szívcsakrából kiinduló energiavonalakon keresztül szétárad a föld majd minden pontjára.
 
https://www.facebook.com/OtthonCentrumValosag?ref=ts&fref=ts
 
 


Webáruház belépés

Regisztráció Jelszókérés

Kategóriák


Facebook

Levelezőlista



Statisztika

Online: 1
Összes: 433310
Hónap: 3886
Nap: 83