Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mai napi körkérdés: Hol kezdődik a külvilágunk? + spiri-ego bátorítás :)

 

facebook szösszenetem...:

Kérdés volt, hogy mit tekintünk a külvilágunknak.

Mai napra:
Mutathatok egy tágabb nézőpontot Nektek?
Mi az, hogy kívülről?
Van e valósan olyan számodra, hogy kívülről?
Meddig érzékeled magad a világodban saját magadnak, és hol kezdődik számodra a világodon belül az amit már magadon kívülinek érzékelsz?
Mivel azonosítod magad, és mi az amit már kizársz magadból és azt mondod ez már nem én vagyok, hanem egy tőlem független külvilág, ami én nem akarok lenni?
Majd azt a látszólagos külvilágomat megpróbálom ébresztgetni.
És ha ébred a látszólagos külvilágod, akkor hogy tolódnak el a saját és külvilágod közti határok?

Fura kérdések?

Mi van, ha az egész világod te vagy, az is amivel most azonosítod magad, és az is amivel most nem?
Mi van akkor, ha a kint és bent is Te vagy?
Ki vagy akkor te valójában ahhoz képest, aki most azt hiszi magáról, hogy én én vagyok?

Mi van akkor, ha az akinek most hiszed magad, az csak az a részed, akin keresztül közvetlenül tapasztalod meg magad, és mondjuk az amit meg most külvilágnak érzékelsz, azok azok a részeid, a világod azon része, amit meg közvetetten tapasztalsz meg?

Ha ezt esetleg így néznénk, miért is néznéd és tapasztalnád így? Mi lenne ennek a nézőpontnak számodra az értelme, lényege?

Mit lehetne kezdeni egy ilyen helyzettel, ha kiderülne, hogy az is mind-mind Te magad vagy a tágabb nézőpontodból, amit most külvilágnak hiszel?

Mit tudnál ebből előhívni magad számára?

csak kérdezek... a válasz ott van mindenkiben, ha megengedi magának hogy abból a nézőpontjából, tudatosságából ránézzen magára és a külvilágára...

szeretettel Shana-Judit

(csak mert ma ráérős napom van )

kalitka-fej.jpg

 

 

Jut szembe, folyamatosan kész válaszokat osztogattok meg egymás között, mások megéléseit, rálátását, előhívott bölcsességét...  (az enyémeket is)

 

ez számotokra egy kívülről jövő passzív információ, amivel már dugig a mentális padlásotok.

Minél több ilyet próbáltok magatokba szuszakolni, annál telítettebbé váltok, és annál inkább elkényelmesedik az elme, és egyre inkább képtelenné válik arra, hogy megfordítsátok a a működését, hogy aktívvá váljon, hogy Ti magatok bármit képesek legyetek magatokban meglátni, felfedezni, rájönni, rálátni, vagyis önmagatokon belül kreatívvá válni, akár megvilágosodni.


Ha azt mondjuk a TV az egyszerű ember agymosása, teljes leszoktatása a kreatív gondolkodásról, akkor a mindenféle kívülről jövő bölcsességek passzív olvasgatása, pedig ennek a spirituális változata.
(most egy kicsit ezzel magamról is lebeszéllek titeket)


Rengeteg kliensen keresztül láttam meg, hogy mennyire tele van a rendszere a fel nem dolgozott információkkal, aminek befogadására már képtelen, és így lenyomódik testi szintre, így puffad, így lesz rossz az emésztése, így lesznek anyagcsere zavarai. Pedig csak képtelen több információt befogadni, megemészteni, feldolgozni. Mint egy széttöredezett, lefagyott számítógép, ahova már képtelenség bármit feltölteni...

 

Pont ezért van ez az információ éhségetek, mert egyszerűen nem mennek be valósan, hiába olvassátok, egyszerűen nem tud valóságossá válni számotokra. Tudom milyen érzés, hisz én is voltam hosszú évekig ebben a fázisban. Csak ültem a gép előtt, és csak tonna szám toltam magamba a spirituális információkat, közvetítéseket... és közben ettem és ettem... és rágtam és rágtam fizikai szinten... most így visszagondolva így próbáltam segíteni a fizikia síkomon is az informciók feldolgozását, megemésztését.

Aztán van egy pont amikor ebben a nagy információ áradatban rendet kell raknunk magunkban, és el kell engednünk mindent, amit eddig kívülről magunkra vettünk, amiket elhittünk siprituálisan akár magunkról, akár azokat a spirituális hitrendszereket, amiket eddig gyűjtögettünk és igaznak véltünk.

Ezt hívjuk a spirituális-egó, személyiség összeomlásának. Ez egy elkerülhetetlen folyamatrész. Van egy pont mindenki életében, mikor ennek muszáj bekövetkeznie.

Kissé fájdalmas, kissé haragszunk mindenkire, aki feszegeti ezt az elengedés, összeomlás, kipukkadás előtt álló lufinkat, de mindenképpen meg fog történni, amikor már nem fér beléd több, amikor szinte kidurransz...

Ez után van egy nagy talajvesztettség érzése, hogy most akkor mibe is kapaszkodj, akkor semmi sem volt igaz abból, amit eddig magadra szedtél?

Igen és nem.

Minden szükséges volt, és téged szolgált, mégpedig azt, hogy biztonságos legyen elengedned az eddig stabilnak hitt világod nézőpontjait, hiteit, struktúráit. Azért szereztél ennyi információt, hogy amikor elkezdődnek a valós megéléseid, a valós tudatváltásiad, akkor az számodra már biztonságos legyen.

Amikor majd ténylegesen történnek veled ezek a dolgok, akkor bizony minden eddigi infromáció vissza fog köszönni, de már mint megnyugtató visszacsatolás, hogy "aha, szóval ez ezt jelentette?", "igen, ez így néz ki a valóságban?" "Ismerem mi ez, tudom mi ez, emlékszem, de jó felismerni az adott pillanatban, hogy ez milyen is valósan..." :)

Szóval minden értetek van, semmit sem tudtok elrontani, és semmi nem tud veletek előbb megtörténni, mint ahogy arra kész vagytok, biztonságos számotokra, és lehetséges :)


csodás további utazást kívül és belül magatokban

 

 spiri-ego

katt a képre, hogy nagyoban lásd:

 

spiriego.jpg

 

 

Shana-judit

 
 


Webáruház belépés

Regisztráció Jelszókérés

Utolsó kép


Facebook

Levelezőlista



Statisztika

Online: 2
Összes: 410041
Hónap: 5387
Nap: 136